Az előző bejegyzésben már leírtam, hogy ennek a vonalnak a tervezetét egy külön posztban fogom leírni. Hát itt van.

Ezt a villamosvonalat a külső kerületi körút vonalvezetése ihlette meg, illetve az, hogy jelenleg ezen városrészek között nincsen sűrű buszos kapcsolat (az autóbuszok elfordulnak a ferihegyi gyorsforgalmira vagy az Üllői útra, és általában Kőbánya-Kispest M a végállomásuk), annak ellenére, hogy eléggé magas lakosságszámmal rendelkeznek. Szerintem ez a környék is igényli a harántirányú kötöttpályát, és ezért készítettem el ezt a tervezetet.

1. Rákoskeresztúri szakasz

Ezt a részt nem részletezném annyira, hiszen a kelet-pesti fejlesztési terveimben leírtam a bővebb vonalvezetést Rákoskeresztúr, városközpont és a leendő Madárdomb vasútállomás között, ott megtaláljátok.

2. Miklóstelepi szakasz (Madárdomb vasútállomás - Gilice tér)

A leendő madárdombi aluljáró után a villamos az Újmajori utcán haladna tovább, itt lenne egy megálló a Helikopter lakópark kiszolgálására és a 46-os, ill. 168E buszokra való átszállás biztosítása miatt. Az Újmajori utca után a villamossínek áthaladnának egy hosszabb lakatlan területen (Újmajori dűlő), itt akár 70-80 km/h-s maximális sebességet is engedélyezni lehetne. A Frangepán utca és a Szarvas csárda tér között pedig a villamos a 198-as busszal megegyező útvonalon, megegyező megállósűrűséggel haladna.

A Szarvas csárda tér - Gilice tér szakaszon a megállóhelyek túl közel helyezkednének el egymáshoz, és párhuzamos buszokból is eléggé sok van itt, ezért a villamos csak a Dobozi utcánál állna meg, mielőtt elérné a Gilice teret. Itt a nagy körforgalom délebbi oldalán lenne egy megállóhely.

3. Déli szakasz (Gilice tér - Soroksár, Hősök tere H)

A Gilice tér után a villamosvonal a Péterhalmi úton haladna, majd egy tág jobbkanyarral elérné a Kettős-Körös utcát és a volt Nagy-Burma vasút vonalát. A Burma régi szakaszát kiválóan fel lehetne használni villamospálya felépítésére, hiszen viszonylag kedvezőek az átszállási kapcsolatai, érinti egy bevásárlóközpont déli részét, továbbá Soroksáron is viszonylag egyszerű a vonalvezetéséből elérni a központot.

Az első "burmai" megállóhely az Oszkó utca lenne, a közeli családi házas övezet kiszolgálására. Ezt követné Pestszentimre felső vasútállomás. A 142-es vasútvonallal való keresztezést meg kell oldani, erre szerintem az lenne a legjobb megoldás, hogyha a vasutat Gyál felsőtől befelé lesüllyesztenék kéreg alá. Így a vasút helyén járhatna Pestszentimre vasútállomásig egy új Nagykőrösi úti villamosvonal (erről majd később fogok írni), továbbá a Bozsik Stadion melletti szűk íveket le lehetne vágni egy tágabb kanyarral, valamint a vasút nagy területelvágó hatása is megszűnne.

Pestszentimre felső után jönne Soroksár, IKEA áruház megálló, ez a bevásárlóközpont déli részének adna stabil kötöttpályás kapcsolatot. Érdemes lenne a 123-as és 135-ös buszok megállóját áthelyezni a villamosmegálló közelébe.

Ezután megint következne egy hosszabb lakatlan terület. Mivel itt nyílegyenes a vonal és kereszteződés sincsen, ezért akár 100 km/h nyíltvonali legnagyobb sebesség is megvalósítható, persze megfelelő járművekkel.

A Szamaránszki dűlő megállóhely csak feltételes megállóhelyként létesülne, a mellette lévő kertvárosi övezet kiszolgálására. Ezt követi még egy vasúti kereszteződés, Soroksár vasútállomás előtt. Mivel a 150-es vonalat nincs értelme föld alá vinni, ezért itt a villamospálya kerülne alagútba, és egy S-kanyart tenne meg a régi Nagy-Burma állomásra bekanyarodó íve alatt, illetve a Pályaudvar sor alatt befordulna a Hősök tere utcájára. Soroksár vasútállomás megállóhely alagútban épülne ki.

A végső 1 megállónyi szakasz kétféle megoldással is kiépülhet:

• A felszínen vezetés az olcsóbb változat, ámde jelentős helyfoglalással és fakivágásokkal járna. Ha emellett döntünk, akkor a rámpa a Kenyér utca és az Arany János utca vonala között kapna helyet. Innen a villamossínek a közúttal közös pályán haladnának, és a templom megkerülésével érnék el Soroksár, Hősök tere H végállomást, amely a galéria előtt helyezkedne el kétvágányú fejvégállomásként.
• A kéreg alatti vezetés ugyan drágább, de hosszú távon kifizetődőbb és a villamos nem foglalná a helyet a felszínen. Ebben az esetben a vonalvezetés hasonló lenne a felszíni változathoz, csak föld alatt menne (200 IQ :D), illetve a végállomásról egy lépcső és egy lift vezetne a felszínre.

4. Járatszervezés

Az új villamosvonal a 29-es számot kapná meg, az ezt jelenleg viselő autóbuszjárat pedig 229-es jelzéssel közlekedne tovább. Mivel a villamos fontos körgyűrűs kapcsolatokat adna meg, ezért csúcsidőben 5-6, egyébként pedig 7-8 percenként kellene járatni. Munkaszüneti napokon elég a 10 perces követési idő is csúcsidőn kívül.

Mivel az új vonal nem haladna hosszabban párhuzamosan buszokkal, ezért buszhálózati átszervezésre nincsen szükség.

Szerintem ez az új körgyűrű eléggé feldobhatná a környék tömegközlekedését, és ismét erősítené a villamosok szerepét a fővárosi tömegközlekedésben.

Villanyos